Iskolánk története

„Önmagában véve senki sem szép vagy rút,

jó vagy gonosz, jelentős vagy tompa szellem,

hiszen az ember értéke mindig attól függ,

hisznek, vagy kételkednek benne.”

(R. Musil)

 

A Béke Ligeti Általános Iskola a társadalmi szükséglet céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés, mivel a 1945 után az szellemileg gyengébben fejlett gyermekek intézményes iskolai oktatása – nevelése országosan erőteljes fejlődésnek indult. Megváltozott a régi helytelen szemlélet, amely szerint a sérült gyerekekkel való foglalkozás karitatív jellegű tevékenység. Az általános iskolák megszervezése és új tanterve igényelte a tanulók közti differenciálást. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fejlődésében gátolt, vagy idegrendszeri károsodás miatt súlyos tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek oktatását-nevelését speciális intézményekben, iskolákban lehet csak eredményesen végezni. Ilyen speciális feladatot megoldó intézmény a Béke Ligeti Általános Iskola is, amely feladatai minősége és nagysága alapján és a vezetés által szabályozott munkafolyamatokkal közelíti meg a céljait és látja el a feladatait.

 

Összevont csoportok

 Az oktatásra vonatkozó legkorábbi hivatalos dokumentumok az 1954/55-ös tanévből lelhetők fel. A város iskoláiból a gyenge tanulmányi eredményük alapján kiválogatott gyermekek részére 2-3 osztályból alakított ún. összevont csoportok kezdték meg működésüket. Szervezetileg ezek az osztályok egy-egy általános iskolához tartoztak. A tanítást azok az általános iskolai nevelők végezték, akik szívesen vállalták ezt a munkát. A szakmai felügyeletet és irányítást a zalaszentgróti Gyógypedagógiai Nevelőintézet igazgatója látta el, a szakfelügyeletet pedig közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium Gyógypedagógiai Osztálya gyakorolta. A tagozatos osztályok hivatalos elnevezése így hangzott:” Általános Iskolák mellett működő Gyógypedagógiai Osztályok”. A gyógypedagógiai osztályokat 4 nevelő oktatta:

  • Besskó Józsefné tanító
  • Dr. Liptai Jenőné szakoktató
  • Csay József tanító
  • Bagi Margit tanító

A fejlődő város lakosságának gyors emelkedésével a szellemileg gyengébben fejlett gyermekek száma is évről-évre nőtt. A szakember hiányt mutatja, hogy a tanulók vizsgálatát 1952/53-ban egy Zalaszentgrótról hívott gyógypedagógus végezte a tavaszi szünetben. A gyógypedagógiai vizsgálatot idegszakorvos egészítette ki véleményével.

Az áthelyezésről a végleges határozatot a zalaszentgróti Gyógypedagógiai Nevelőintézet igazgatója hozta. Az áthelyezés feltételei az 1954-es tanévtől kezdődően javultak, az önálló gyógypedagógiai iskola létrehozása egyre sürgetőbbé vált.

 

Kisegítő Iskola

Az iskola önálló életét és munkáját 1964. szeptember 1-én, eredetileg a Gazdakör számára épített /1929/, majd egyéb célokra felhasznált / kórház, zeneiskola / többszörösen átalakított létesítményben kezdte meg a Zalaegerszeg, Pázmány Péter u. 4. szám alatt. Az épület 4 kis tanteremből és egy külön bejárattal nem rendelkező irodahelyiségből állt. Az iskola hivatalos elnevezése 1965-től Kisegítő Iskola.

„Egyre nehezebb volt tagiskolaként működtetni, így a Zala Megyei Tanács 65/1964. Eln.sz. határozatával 1964. szeptember 1.-től önálló iskolának nyilvánította. A zalaegerszegi gyógypedagógiai iskola fejlesztését a Művelődésügyi minisztérium engedélyezte. Az iskola az 1964/65-ös tanévtől kezdve 4 tanulócsoporttal működik. A zalaegerszegi Petőfi Iskola – az ott felduzzadt tanulólétszám miatt – a gyógypedagógiai iskola irányítását a továbbiakban megnyugtatóan ellátni nem tudja és egyébként is a négycsoportos gyógypedagógiai iskolák országosan is önálló gazdálkodással és igazgatással működnek. Igazgatója Dr. Szeliánszky Zoltánné lett”. /Idézet a Zalaegerszegi Általános Iskolák negyedszázados története című kiadványból/

Az első gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkező nevelő, - Dr. Szeliánszky Zoltánné személyében -  1956-ban került városunkba. 1964-ig tagozatvezetőként, majd 1964-től 1986-ig a létrehozott önálló kisegítő iskola igazgatónőjeként végzett eredményes gyógypedagógiai tevékenységet.

A kezdeti szegényes tárgyi feltételek az 1967/68-as tanévtől javultak. A bútorzat, és az oktatást segítő eszközök / rádió, magnetofon / készlete is bővült, a szaklapok választéka is nőtt. A hetvenes években kezdődött a könyvtár állományának kialakulása. A Kisegítő Iskola megalakulásától számítva 13 évig működött a Pázmány Péter úti épületben.

A létszámbeli növekedés / 1976-ban 176 tanuló 25 nevelő / és az egyre nagyobb körben elfogadott gyógypedagógiai tevékenység hatására lehetőség nyílt egy új, korszerű épület megépítésére.

 

A Béke Ligeti iskola

 Az új iskola jó tárgyi feltételei indult. Az épület szép, tágas, világos. A 42660m2 kerítéssel határolt terület magába foglalja a sportpályát, a játékudvart, a betonozott kisudvart, a veteményes gyakorló kertet és magát az épületet, mely 7749 m2 és 7974 m3 légterű.

1985. I. sz. törvény lényeges változást hozott a speciális tantervű iskolák, így intézményünk életében is. Iskolatípusunk az általános iskolai rendszer szerves része lett, amely szélesítette a tanulók továbbtanulási lehetőségeit, segítette társadalmi beilleszkedésüket. Ekkor kapta iskolánk a Kisegítő Iskola elnevezés helyett a Béke Ligeti Általános iskola nevet.

1988-tól szerveztük meg az általános iskola mellett a speciális szakiskolai képzést. Kezdetben a Munkácsy Mihály Szakképző Intézettel közösen, majd 1992-től önállóan két évfolyamos szakmai képzéssel.

Iskolánk 2006. augusztus 1-től Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működik. A módszertani intézmény egyik alapvető feladata a város óvodáiban és iskoláiban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása és szakmai szolgáltatás nyújtása.

2011-ben az Európai Unió és a Magyar Állam által, az Új Széchenyi Terv keretében nyújtott támogatásból (40 millió forint), és a Deák Ferenc Új Városépítő Program keretéből ( 20 millió forint) valósulhatott meg iskolánk akadálymentesítése.

Az évek folyamán az intézmény számos szakmai, társadalmi elismerést kapott:

  • városi elismerést 1997–ben,
  • városi elismerést a nevelőtestület 2004-ben.
  • Megyei Pedagógiai Nívódíjat 2005-ben.
  • Ferenczi György Emlékérem 2007-ben.

Az idő bizonyította, hogy ez az új, a hagyományos iskolai tevékenységre ráépülő komplex gyógypedagógiai rendszer, sikeres szakmai együttműködés kezdetét jelentette a város többségi oktatási intézményeivel és óvodáival.

1.jpg 2.JPG 3.jpg

4.jpg